"Supermentöl a Rabbi macskájáig" volt címe a párizsi zsidó múzeum aktuális kiállításának - amibe a Marom Budapest Párizsban járva belebotlott. Igaz, pár órával a repülögép indulása elött jutottunk csak el ide, úgyhogy kevés idönk volt felfedezni, de a téma mindenképpen kutatást, kifejtést érdemel, ami akadéimia körökben már régebbóta tart, hiszen a zsidó kéregény lassan müfajjá válik.
A kiállítás azt próbálta meg feldolgozni, hogy milyen hatása volt / van egyfajta "Jewish experience"-nek a képregények kialakulásában, fejlödésében, témáiban. Tette mindezt egy fél évszázadot felölelve - 1912- töl 2007-ig. A kiállítás címében szereplö "Rabbi macskája" talán többek által ismert Joann Sfar (http://en.wikipedia.org/wiki/Joann_Sfar) francia grafikus munkája, melynek több része is megjelent már. A legújabb regényét (melynek címe: Klezmer) az egyik Maromos már becsempészte Budapestre, és átadta a Marom képregényszakértöjének, Apunak - remeljük hamarost a pilpulon cikk is lesz belöle.
Szóval a kiállítás azt próbálta meg felderíteni milyen explicit és implicit módon jelenik meg a zsidó identitás a kéregényekben - melyeknek fontos központja az Egyesült Àllamok. A századelön zsidó bevándorlók társadalmi, szociális, kulturális beilleszkedése explicit témája volt a képregényeknek. Ugyanakkor más képregények inkább a zsidó kollektív emlékezet, illetve zsidó archetipusok, illetve történelmi események révén kapcsolhatóak a zsidósághoz. A zsidó önéletrajzírás szintén központi szerepet foglal el a képregény történetében - gondoljunk csak a legismertebb példára -Art Spiegelman Mouse c. képregényére, melynek egyébként a kiállításon az eredeti elsö kiadásait is láthattuk. Számomra csak most derült ki, hogy ez a kép-regény nem könyv formában, hanem fejezetenként jelent meg.
Persze a képregény nem zsidó találmány és Supermen sem zsidó per se, de a vezetö amerikai és európai képregényírók müveiben egyértelmü kapcsolódási pontokat találhatunk a zsidó történelemmel és a zsidó kultúrával.
és most jöjjön a Gólem!A kiállítás azt próbálta meg feldolgozni, hogy milyen hatása volt / van egyfajta "Jewish experience"-nek a képregények kialakulásában, fejlödésében, témáiban. Tette mindezt egy fél évszázadot felölelve - 1912- töl 2007-ig. A kiállítás címében szereplö "Rabbi macskája" talán többek által ismert Joann Sfar (http://en.wikipedia.org/wiki/Joann_Sfar) francia grafikus munkája, melynek több része is megjelent már. A legújabb regényét (melynek címe: Klezmer) az egyik Maromos már becsempészte Budapestre, és átadta a Marom képregényszakértöjének, Apunak - remeljük hamarost a pilpulon cikk is lesz belöle.
Szóval a kiállítás azt próbálta meg felderíteni milyen explicit és implicit módon jelenik meg a zsidó identitás a kéregényekben - melyeknek fontos központja az Egyesült Àllamok. A századelön zsidó bevándorlók társadalmi, szociális, kulturális beilleszkedése explicit témája volt a képregényeknek. Ugyanakkor más képregények inkább a zsidó kollektív emlékezet, illetve zsidó archetipusok, illetve történelmi események révén kapcsolhatóak a zsidósághoz. A zsidó önéletrajzírás szintén központi szerepet foglal el a képregény történetében - gondoljunk csak a legismertebb példára -Art Spiegelman Mouse c. képregényére, melynek egyébként a kiállításon az eredeti elsö kiadásait is láthattuk. Számomra csak most derült ki, hogy ez a kép-regény nem könyv formában, hanem fejezetenként jelent meg.
Persze a képregény nem zsidó találmány és Supermen sem zsidó per se, de a vezetö amerikai és európai képregényírók müveiben egyértelmü kapcsolódási pontokat találhatunk a zsidó történelemmel és a zsidó kultúrával.
