Meshulash tag

A Meshulash-al még kb. olyan 5-6 éve ismerkedtem meg. Ez egy berlini székhelyű zsidó művészcsoport, akik olyan 10-15 éve voltak inkább aktívak. Gabriel Heimler az egyik tagjuk volt. Midnenféle jópofa dolgokat is csináltak - kiállításokat, meg háromnyelvű európai zsidó magazint - rájuk lehet ekresni a neten, vagy közkívánságra írok majd még róluk.

Pár éve jártam is Gabrielnél, egyébként elég súlyos képei vannak - általában nem voltam oda a művészetéért, de ez itt a falon egészen jól mutatott.

Banális Berlin

Bevallom, hogy három évig éltem úgy Berlinben, hogy soha nem ment el az "East Side galery"-be. Egyszerűen annyi minden más jött az utamba, hogy ez kimaradt. Most hogy a fal leomlásának évfordulóján jártam ott (véletlenül) - rávettem magam! nem kellett csalódnom, épp olyan banális volt, mint amire számítottam. de azt a negyed órát megérte.

Elvileg renoválták a graffitiket - egy párat még nem fejeztek be.

A legelső kép, amit láttam, az a fenti kép volt. mitnemondjak, eléggé meglepődtem! Erre nem számítottam. És nem is igazán értem - ez pl. 90-ben készült ez a "festmény". A két oldalán egy-egy idézet - egy német és egy izraeli fiataltól.

Azt mondja a német:

"Ez a zászló két nép békéjének és egységének alapgondolatán nyugszik. Ez a német nép II. világháború utáni generációinak örökségével való birkózás. Az egységesülés és egymásba fonódás szimbóluma. Egy minden fasiszta tendencia elleni emlékmű.

Kristályéjeszaka: 1938. nov.9.
Falomlás: 1989. november 9."


Egyébként a németek annyira píszík, hogy már nem is illik a Kristályéjaszkát használni, mert annak pozitív a konnotációja (lásd előző bejegyzésem). A hétvégén a konferencián ahol voltam éppenséggel esett szó antiszemitizmusról és annak az anti-izraeli vonatkozásairól. A német kollégák arról számoltak be, már nem lehet kritizálni az anti-izraeli antiszemitákat Nmetországban, mert az nem píszí. Éljen a szólásszabadsá - a kígyó előbb utóbb úgyis a farkába harap. Az egyik azzal vádol mindenkit, hogy antiszemita, a másik meg visszavádol, hogy túlérzékeny, izraelpárti whatever...

Azért azt mégsem értem, hogy hogyan lehet ekkora bődületes banalitásokat ekkora méretben felfesteni. A jobb oldalon lévő izraelitől származó idézet legalább elég elvont ahhoz, hogy ebbe a hibába ne essék.






de a német szöveg, és a vizuális megvalósítása - eléggé meglepett... hova tűnt az irónia?
hogyan lehet leírni Németországban a zsidó nép és a német nép "békéjének és egységének alapgondolatát" 45 után??? with all the respect! - aki ismer, tudja, hogy semmi bajom a németekkel, nem erről van szó,de könyörgöm, éppen a két nép örökre egmásíthatatlan szétválásáról szól e történet, még akkor is, ha a németek - legalábbis egy ideig - nem fognak nyíltan szembe meni Izraellel.

Azt sem értem, miért kell a zsidókat Izraellel azonosítani. A náci Németország nem Izraelel harcolt és nem izraeliket, hanem zsidókat gyilkoltak.

aztán végül meglett a minimál reflexió:

jobb oldalon alul a következő felirat:

A felsorolt városok neonáci / rasszista támadások színhelyei, főleg muszlimok ellen Németroszágban, az elmúlt 10 évre visszamenőleg...

Holokauszt és divat

Berlinben jártam. Odafele a repülőn már megcsapott Berlin szele. Az Easyjet járatán a szokásos repülőgépeken olvasható újságot lapozgattam unalmamban, aminek a címe "Über-sleek in Berlin" volt - nyilván speciális kiadás, célközönségre hangolva. Über-sleek kb. annyi, mint "űber-kúl" vagy "űber-trendi" ... háát - az unalmamat sikerült elűzniük az itt látható fotósorozattal.

A fényesre nyomott újság közepén űbertrendi fiúk és lányok pózolnak - a berlini Zsidó múzeum, illetve a Holocaust emlékmű előtt / között.





Ha rosszul látszik, és rosszul látszik - bocs a fotó minőségéért! itt tolmácsolom -
az űbertredi férfi modell mellett a következő szöveg olvasható:

-------------------------------------
This page: Holocaust memorial
Opposite: Jewish museum

This page shirt (€ 189 ) from AD
Deertz jeans (€ 159)
From tiger of Sweden:
belt ( £ 75) from Jeffery
West, Lichtenstein boots
(£ 150) from Terra Plana:
PEN-E-P1 camera (£ 633)
from Olympus

Opposite

Dress (€ 190) from butterflysoulfire
necklace (£ 220) and bracelets (£ 45 and £ 60)
both from Pebble Block
Pump Hi shoes (£ 175)
from United Nude
-------------------------------------
Nekem a legjobban ez utóbbi tetszik - a United Nude márka -totál ideillik frivolitásával ...

Hogy a fele miért van fontban a másik fele meg Euróban - hát gondolom a design miatt jobb volt keverni a kettőt...

és nézzük külön is az egyik fotót - itt jobban látható a több mint 600 eurós fotógép a nárcizmus nárcizmusa ...

Aztán még a másik oldalon is akadt egy két fotó:

Az ötlet nyilván zseniális, és tudom, sokan azt mondanák - a reklám már be is teljesítette célját, mert erről beszélek tíz perce. Ugyanakkor az egész mégis baromi furcsa. Tényleg leginkább most a frivoll szó jut eszembe ... meg az, hogy tulajdonképpen mit szimbolizál a Holokauszt emlékmű - és, hogy miért rökönyödök meg a két emékmű totális esztétizálásán. (A zsidó múzeum épülete szintén a Holokauszt-ra utal.) Érdekes, hogy az holokauszt amerikanizálásáról szoktunk beszélni, de itt mi ez, ha nem a holokauszt totális esztétizálása, ráadásul Németországban. Bármiből lehet banálisat, giccset csinálni, és önmaga ellentéteként tételezni. Félreértés ne essék, nem valami prűd felháborodás beszél belőlem, a dolog azért zavarba ejtő, mert tényleg szép. Meghatóan szép. És pont ez vele a probléma. Vagyis ez volt az ami még az 50-s években egyértelmű volt Németországban - a Gruppe '47 munkásságától kezdődően - de Brecht már a II.vh háború előtt is ezt hajtogatta - le a gyönyörrel! Erre ezek meg idetolnak nekem egy ilyet a képembe, hogy köpni nyelni nem tudok.

Az egyik este elmentem a holokauszt emlékműhöz és - szerencsére - elég para élményem volt.... haha... A Brandeburgi kapunál hatalmas felhajtás, a dominók beállítva, jeges szél. Éjszaka nincs kivilágítva az emlékmű, és hamar belevesztem a rengetegbe. Szorongás fogott el.

Egyébként hamár németek és zsidók: most hallottam, hogy Németországban már lehet szerezni MA-t filoszemitizmus-ból. Persze nem tudom ez igaz-e, a neten rákerestem és nem találtam...

Hazafelé egy német srác ült mellettem, és azt hiszem ő is végiglapozta ezt az újságot, vagy valami mást. Hirtelen elképzeltem, ő mit szólna ehhez. Úgy döntöttem első sorban még mindig bűntudata lenne.

SE

Október 23 a Mózes házban

Fűszeres péntek este

Előtte:

Utána:

Különleges péntek estét tartottunk a Mózes Házban ahova meghívtuk Fűszeres Eszter gasztroceleb barátunkat, hogy varázsoljon némi marokkói finomságot a péntek esti terülj-terülj asztalkánkra. Az este marokkói sztoriját is ő hozta - mely szerint a marokkói zsidó nők nagyon tudtak élni: péntek este ahelyett, hogy a konyhában gályáztak volna - vagy netalán egy hűvös zsinagóga karzatán két farács között próbáltak volna meg a zsidó közösség életéről tájékozódni - kényeztették magukat! például fürdőbe mentek! -no persze inkább azok, akik ahhoz a szociális réteghez tartoztak, akik ezt megendeghették maguknak - és akik számára a szolgák előékszítették a terepet a szombatfogadáshoz... de jól hangzik!

Hát mi itt a Kárpát medence berkein belül - a felvilágosultság másik oldalán - a "women pride" jegyében viszont szeretünk főzni :) nemcsak fürdőzni, úgyhogy a gőz és a pára most pénteken isteni illatokkal keveredve, de egy hagyomáyos konyhában talált ránk.

Voltak fennakadások. Én már akkor elkezdtem aggódni, mikor a legelején Eszter - mellékesen ! - megkérdezte, hogy van-e szódabikarbónánk. Ez csak a csicseriborsóhoz jött volna jól, mert akkor gyorsabban készül el ... bepánikoltam. Kéne lennie, de nincs! pedig úgy készültünk! mindent beszereztünk! vagyis majdnem midnent :) végül megfőtt a csicseri, no para!

aztán a sütő begyújtásánál volt egy meleg pillanat, mikor nem találtunk gyufát :) - de szerencsére egy élelmes segítő az erkélyről behozott egy párat.

Végül is kiderült, hogy a mi hiperfelszerelt konyhánk azért még fejleszthető (ld. rezsó sztori Eszter blogján) és hogy a 700 ft-os ikea késkészlet csa steak-hez alkalmas a recéivel... de szerencsére Eszter - és a kukták - mindent megoldottak és éppen időre elkészült a sok finomság!

na de nem is szaporítom sokat a szót - Andi beszélt a teremtésről és angyalokról - így volt szellemi csemege is! Eszter nőcsábász fia, Dávid pedig megkapta a nemműködő laptopot, cserébe itt hagyott egy kődarabot. Jókat játszottunk, a Rubikkocka volt az űrlény - aminek az egyik funkciója a "Színváltás" volt...

A marokkói csirkét és csicserit pedig ajánlom mindenkinek - kiadós, különleges, de mégis egyszerű elkészíteni! Eszter blogján sok szép képpel és találó leírással olvasható!

Citrom! fahéj!Füge! Yeee!

Novemberben megint lesz gasztro-sokk a Mózes házban! és már decemberre is van egy különleges jelentkező, aki indiait fog főzni! A személye legyen egyelőre meglepetés!

Köszönjük a részvételt és Eszternek special thanks a csodás vacsiért!

Orientális poén

SUSÁN ESZTER fotója

szimhát az egész világ

Tegnap a Szimchát Tóra performansz keretében a Sirályban kivetítettük a falra azt a képet - szöveget, amit a tóraolvasó lát és mellette - ellentétes irányból - annak magyar fordítását.
Az olvasás az ablaknál történt, és a projektorok úgy voltak beállítva, hogy a szöveg az ablakon keresztül az utcán is látható volt.

A fenti fotón a Tóra utolsó fejezetéből felolvasott részből látható töredék.
Ezzel kezdődött a tóraolvasás a Sirály kávézójában miután a pincében megtörtént a Hakafot - a Tóra körbevitele - 7 alkalommal

Bima a Sirályban

- A bima a zsinagógában az az emelvény, ami hagyományosan középen helyezkedik el és a Tóra olvasásának helye. A zsinagóga építészetében ez az egyik legzseniálisabb elem.
Ha már színház - akkor beavató - körbejárható, a szöveg a közösség része, központja, nem frontális, de centrális. Ha valaki neológ építményben jár (pl. a nagyszerű Doháy utcai zsinagóga) azt látja, hogy a bima legelől van. Ezzel többek között idézi a keresztény templomi struktúrát - és részemről egy ilyen zsinagóga összes szépsége egy elementáris mozzanatot veszejt el a zsinagógai közösségi tér jelentéséből.

A tegnapi előadáson nem volt alija,
de a kivetítés révén mindenki fel lett hívva a Tórához.

Hagyományosan a felolvasandó szöveg részekre van osztva és a közösség tagjaiból többen a Tórához járulnak, vagyis aliáznak (ami annyit jelent, hogy felmenni). Ez nagy megtiszteltetés, különösen az első, ami ebben az esetben a Tóra utolsó fejezetének felolvasása. Az akit elsőnek szólítanak Simchat Tórakor a Tórához a "Tóra vőlegénye/menyasszonya" (chatan/kallat tora) nevet kapja. Ugyanígy nagy megtiszteltetés a második részhez felmenni, ami a Böréshit / Genezis/ - őt pedig a Böréshit vőlegénye / menyasszonya név illeti.

Ez egyébként szokás Szimchat tórakor a közösségi alija egyes közösségekben, kicsit más módokon: csoportosan hívnak fel embereket, vagy megismétlik a szakaszokat, hogy midneki feljöhessen, vagy külön csoportokban imádkoznak ... Ez az elv az előadásban "abszolutizálva" lett, a kivetítés és a kihangosított felolvasás révén a Tóra szava mindekihez elért, aki akkor abban a fizikai térben volt.

Itt a tóratekercs visszatekerését látjuk. Ebben a fázisban
mindkét kivetítőn a héber szöveg volt látható.

és elérkeztünk az első szóhoz: BÖ'RESHIT - KEZDETBEN

itt pár másodpercre megállt a kamera, de sajnos már csak a mozgásban lévő szót kaptam el

A tóraolvasás végén három kisgyerek dobált cukrot a közönségbe,
A zsinagógákban is van cukordobálás ilyenkor, gondolom főként a gyermekek szórakoztatására. Végül előkerült egy-két papírrepülő is!

SUSÁN ESZTER SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYBESZÁMOLÓJA

Objet trouvé

( IN memoriam DADA - a Sirály előtt )

Tegnap este teljesen megőrült a város - pedig nem is volt telihold. Talán a lomtalanítás pezsdítette fel a hangulatot?

(IN Memoriam Van Gogh - még mindig Király utca)

Este a megszokott rendben mentek a dolgok - Dor Chadas péntek este után maradtunk páran nálunk, iszogattunk, beszélgettünk. Szinte csak lányok voltunk, és olyan jelszavak is elhangzottak, hogy "Le a férfiakkal..."... / a sors fintora, hogy a három hímnemű egyed a kisszobában nézte a focimeccset .... / A férfikínálat általános lesújtó állapotainak konstatálása után áttértünk a "Hölgyek egymás között" részre, miközben az ELTE esztétika szakának szinte összes előadója keményen elpirult volna hallva velük kapcsolatos gondolatainkat.... Aztán az Zsófi az erkélyről meglátta egy izraeli csoporttársát az orvosiról, aki 5 másik izraeli társaságában éppen -későbbi elmondásuk szerint - egy "hard place"-re mentek. Végül felugrottak, hoztak némi sört, kicsit meglepődtek azon, hogy kabalat sabbatot tartunk, majd sietve elmentek....

Ezután kicsit még melegítettünk, Eszembe jutott, hogy az első mondat, amit az erkélyre kiírnék, az lenne, hogy "FUCK". Kiváncsi vagyok mit szólna a Moishe ház vezetője, ha ezt, mint egy projekt megvalósítanám, és lefotóznám. Lehet, hogy kibaszna a programból? Berlinben volt egy szórakozóhely, ahol egy kb. 6*6 méteres falra az volt kiírva "Ficken". Nagyon szép volt. De hát az Amerikaik nem értenek a műészethez.... ötletnek azért jó volt... és lomtalanítás közben találtunk is nagy táblát, amire majd lehet írni mondatot - ami olyan jól látszik az erkélyünkről.

aztán mi is leléptünk, ez éjfél és egy között lehetett. Első utunk természetesen a Sirályba vezetett. Itt először is egy sötétkék férfi ing egyik fele jött szembe velem .... amiről kiderült, eredetileg Peer Krisztián viselte, és amit éppen abban a pillanatban szakított le magáról, mikor a mi judaista és teológus barátnőnk épp a Sirályba lépett. Ezután már nem lepett meg, mikor Krisztián mezítláb négykézláb mászott a földön, megpróbálva befurakodni Zsófi lába közé, majd fennhangon azt kántálta: S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

A legjobb Krisztián CivilKultnapos pólója volt (az eredeti a fával, Sirállyal és Osztypenkóval). Fordítva volt rajta, így a kép a hátzán jelent meg - talán valaki a Sirályban adta neki, miután az ing használhatatlanná vált?


Aztán egy két vicces jelenet után még a rendőrök is megjelentek, mondták, bejelentés érkezett, hogy hangos a zene, ők nem hallottak semmit. Boci kiment velük pár percre, közben lehúzták a zenét, majd visszajött, elhúzta a függönyt és minden ment tovább - Krisztián eddigre már csak bekómázva ült a széken, mellett egy hatvan körüli, fekete hosszúhajú indián, pepita sapkában (a fotón balra), aki azelőtt megtalálta a mobilját a földön, amit aztán Anna beazonosított és vissza is kapta - szerencsére a csúcspont még a rendőrök érkezése előtt volt. Utána már csak nyugodt jeleneteke voltak, pl. leült velünk szemben és olyanokat üvöltött, hogy "Apám anyám idejöjjön" - ez utóbbi kifejezetten tetszett.Még színházba se kell járni, elég, ha lemésza Sirályba...

Kriszitán itt kapja vissza a telefonját!

Ezután nem sokkal elindultunk, hogy bulizni megyünk, a "Csacsa" -ba- ahova végül mégsem mentünk be... útközben összetalálkoztunk Zsófi egy ismerősével, aki angolokkal volt, középkorú férfiak, az egyik a lomtalanítás révén az Oktogon a Rothschild előtt található kupacról egyszer csak felemelt egy tévét és fél méterrel odébb lebaszta a földre, ami ripityára tört. Látta, hogy lefotóztam, és rá is kérdezett, hogy mikor lesz fent a Facebook-on. Mondtam, hogy már fent van! – de hazudtam, nincs Facebook alkalmazásos telefonom, sőt a leggázabb telefont vittem magammal, amivel fotókat is csak nagyon gyenge minőségben lehet csinálni – én kérek elnézést! nem fordul elő többet ilyen! - plussz a kábelem sincs meg hozzá, így mmsben kellett elküldenem a képeket, lekicsinyítve!

Personne trouvé

Nem tudom, most örüljek vagy sírjak, hogy legalább volt nálam fotózásra alkalmas gép! a valóság megcsúfolása. ilyet egyáltalán miért gyártanak??? mire gondolnak? mire jó ez?

A Sirályban Anna és Anna egy 1975-ből származó csillagszóróval tért vissza, ami nem pálca alakú volt, hanem ötszög. Egy jobb géppel biztosan ez is látszott volna a fotón, így csak az örömmel teljes arc...

Útközben a Csacsa felé gubiztunk – ahogy Anna mondta – mi a lomeszolás szót használtuk régen. Beszereztünk egy ratten izét, amit ha minden igaz, majd fellógatunk valahova –

sokan, leginkább külföldiek voltak az utcán, örültek nekünk, hogy ezzel az irreális tárggyal lófrálunk éjjel kettő és három között , volt aki oda is kiáltott, hogy „You are cool!” – még sosem arattam ilyen könnyen sikert, minden napra kéne egy ilyen intervenció ...

Ennél a szánkónál nagyon elgondolkodtam, hogy magammal hozzam-e

Aztán a házunk előtt volt töb szekrény, amit már akkor kinéztünk, mikor elmentünk, de előttünk már egy roma csávó is kinézte, és már akkor is valami olyasmi hangoztt el, hogy 5 ezer ... aztán mire visszaértünk egy hajléktalan őrizte, aki aludt, de egyből felébredt... mondta, hogy darabonként ezer---és egy spicces német túrista meg is vette nekünk!! Egy pár francia (belga!) srác éppen arra járt és felháborodtak, miért fizettünk érte. Magyaráztam neki: szósöl szupport...meg nem mi fizettük egyébként sem. aztán kettőt befogtunk, akik fel is hozták a cuccot.

Szép éjjel volt, mindenki kicsit megőrült, a szerelmesek összebújtak, a magányosok felnevettek, s hajnalra virradóra ellopták Anna biciklijét a Kisfaludy utcából, egy lépcsőházból. Reggelre csak az U-lakatot találta a lépcsőkorlátra erősítve. A bicikli helyén körbe vérfoltok és egy ottfelejtett táska, amiben egy biciklilámpa volt. Most épp a rendőrségen van…talán több is kiderül. Holnap midenesetre kimegy a Verseny utcai piacra, hátha vissza tudja vásárolni amuzeális darabot, ami úgy szívéhez nőtt! Van rajta "alvázszám" ciklámenszínű sárhányós. Pegueut női bicikli volt - ha valaki lát ilyesmit valahol, szóljon!

SUSÁN ESZTER SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYBESZÁMOLÓJA

Tikkun = Javítás, jobbítás

Ez a képeslap Amsterdamból van. Ram Katzir festménye. Van két másik ilyen képeslapom is: egy olyan, amin egy könyv van, és az van ráírva héberül, hogy széfer - vagyis könyv, és van egy másik, amin az van, hogy samáim (ég) és az ég van rajta. Ez a biciklis azlrt vicces, mert pont a héten eresztett le az első kerekem. Állítólag valami növény és annak ezer tüskéje ment bele - számomra rejtély, hogy hol. Mindez azután történt, hogy múlt héten bementem a bicikliszerezlőhöz a Vasvári P. utcába - ahol hihetelen kedvesek - és csak levegőt fújattam a bicajba, mondták, van olyan belsőgumi, ami nem lyukad ki, mire azt feleltem, nekem még sosem lyukadt ki ... és erre tessék, kb. másnap ereszt a kerék. Azt hittem megint csak valaki kicsavarta, mint két hete, mikor leszedték róla a szelepátalakítót a saját lépcsőházunkban! de nem... szóval éppen ez történik, miközben a Social Action Exchange programot indítjuk el éppen, aminek alcímeként éppen jól jön a "Tikkun", ami a "Tikkun Olam" rövid formája is lehet, aminek jelentése pedig a "világ megjobbítása" /ld. itt például!/

SUSÁN ESZTER

Kitchen Budapest

A design hét keretében ma nyitott nap volt a Kitchen Budapest multimédiás alkotóközpontban - vagy mi aszöszez. Ott láttam ezt az alkotást. A buborék egy-egy felhasználó, akik be vannak jelentkezve a Gmailbe. Amikor belépnek, akkor az akváciumban egy buborék száll fel, majd egy pöttyként ott is marad a képernyőn. Amikor valaki kilép, akkor a neve megjelenik, majd szétfoszlik és így eltűnik a buborék. Valós és virtuális találkozása. A növények élők! :)

Az alábbi képek szintén a design héten születtek egy divatbemutató szombaton (Game over! címmel futott):

Ez egy zakó, aminek le van vágva teteje és így ruhává alakult át!

SUSÁN ESZTER SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYBESZÁMOLÓJA